Testvérvárosok

Makfalva

Makfalva község a Kisküküllő völgyében, a tengerszint feletti 550-580 m átlagmagasságban, Maros megye székhelyétől, Marosvásárhely megyei jogú várostól 50 km-re helyezkedik el. A legközelebbi város, Szováta, a községtől 15 km-re fekszik. Makfalva községnek 3291 lakosa van, amelyből 1459 Makfalván, 193 Székelyabodon, 47 Csején, 415 Szolokmán és 1175 Hármasfalun.

Makfalva község öt falut foglal magába: Makfalvát, Hármasfalut, Szolokmát, Székelyabodot, Csejét, de Hármasfalu a maga során szintén három faluból tevődik össze: Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva. Makfalva község falvai közül Makfalva és Hármasfalu a Kisküküllő völgyében található, és áthalad a 13. számú főúton és a Balázsfalva-Parajd rendes járatú vasútvonalon. Székelyabod is a Kisküküllő jobb partján fekszik, de Makfalvától 3 km távolságra. Szolokma és Cseje a bal parton helyezkedik el, Hármasfalutól és Makfalvától 8 km távolságra.

1976-ban Szabó Károly egyetemi tanár fedezte fel az első írásos dokumentumot Makfalváról. A falu hamarabb jött létre, mint azt régészeti dokumentumokkal alá tudnánk támasztani.

A falu neve Maka várából ered, a vár lakói lassan-lassan a vár körül telepedtek le, és egy új települést építettek, amelyet „Maka falvá"-nak neveztek el. Miután az „a" magánhangzó eltűnt, a település neve „Makfalva" lett.

A lakosság zöme földműveléssel és fazekassággal foglalkozott, a talaj szerkezetének köszönhetően. A talaj arra kényszerítette a lakosságot, hogy a földművelésen kívűl több egyéb dologgal is foglalkozzon. Az agyag, amely Makfalva határain mindenütt fellelhető, a fazekasság elterjedéséhez nyújtott kedvező alkalmat.

Napjainkban viszont ez a mesterség eltűnt az iparosodás miatt. 1950-ben egy lenfeldolgozó üzem, amely 450 -500 személy számára bíztosított munkahelyet. A szomszédos falvakból is jöttek munkások, ilymódon az üzem megváltoztatta a falu arculatát.

Megváltoztatta a lakosság társadalmi összetételét is, mivel a mezőgazdasági dolgozók mellett megjelentek a gyári munkások is.

Forrás: http://www.ghindari.ro

 

Markt Pyrbaum

Markt Pyrbaum Németország Bajor tartományában található 5600 lakosú település, Nürnbergtől DK-re. 1970-ben egyesült három település Oberhembach, Seligenporten, és Rengersricht. A településről az első írásos említés 1130-ból származik. V.Károly császár birtoka volt 1527-ig. Pyrbaum "örökös" polgármestere Hermann Holzammer, aki 25 évig volt a település polgármestere, az ő idejében kezdődött a testvérkapcsolat a két település között. 2002-ben megkapta a Csákvár nagyközség díszpolgára kitüntető címet. Csákvár Önkormányzatával 1988-tól van kapcsolatuk, mely sport vonatkozással kezdődött 1987-ben, de ma már önkormányzati szinten, egyházi /evangélikus/, sport, és kulturális kapcsolatot tartunk fenn testvér településünkkel. Elérhetőségük: www.pyrbaum.de

 

 

Kászon

Erdélyi település. Csákvártól 800 kilométerre. Csík megyében a Keleti Kárpátok legkisebb medencéjében a falu 700m tengerszint feletti magasságban terül el, éves átlag hőmérséklete 5-6 Celsius fok. Lakossága 3000 fő. Az éghajlat zordsága és a szegény tápanyag tartalmú talaj miatt - állattartás, legeltetés, takarmánytermelés, erdőművelés és fakitermelés folyik. Megélhetési források: erdőgazdaság, kismértékben ács és faipari munkák. Mezőgazdaság burgonya termelés. Még a bort is pityókából teremtik elő. Határőr falu volt az ezer éves határ mentén. Népviselete őrzi ezt a hagyományt: színei piros, fekete a vér és gyász színe. Az első írásos emlék 1324.-ből egy adományozási okmány Dok Kászon néven említi. Az 1332-ben létrehozott "regestrumba" Kazun, Kasun néven jegyezték be a ma öt faluból (Kászonimpér, Kászonfeltiz, Kászonjakabfalva és Kászonujfalú) álló települést. Legendái szerint a medence Gázon- harkász népének nyújtott menedéket, de Attila kürtöse is Kászon névre hallgatott. Település név lehet szláv eredetű is "kavasinu" - jelentése savanyúvíz, ugyanis a medence keleti oldalán található számtalan ásvány vízforrás. Ha Kászon akkor borvíz - vallják nem kis büszkeséggel. 1890-1990 között Salutaris néven gyógyvizet palackoztak mely görvélykorban (scrophulás bajokban) csudaszerű gyógyhatással bírt. Jelenleg a népesség megoszlása 84% magyar, 10% román és 6% cigány. Kétkörzetes háziorvosi szolgálat, két magyar nyelvű általános iskola, óvoda működik a településen. Kultúrházában havonta tájelőadást tart a Csíkszeredai Magyar Színház. Ének és tánccsoportjuk a "BOBISKA" gyermek együttes, amely Brüsszelben, az Európa Parlamentben is fellépett.

 

Az ismertető összeállításában: Kászoni András Ignác Tanár Úr - "A templom közelében még a sírban is" című könyve volt a segítségemre. Elérhetőségük: www.kaszon.ro